Magunkról












Az épületünk
A Fekete Gólya Erdei Iskola oktatóépülete Erdőspusztán, Debrecen várostól 5 km-re, a Hosszúpályi út melletti erdőrészben található. Az épület egy volt tanyasi iskola, mely ily módon megőrizte múlt századbeli jellegét. Két tanteremmel rendelkezünk, melyben régi, faragott fa berendezési tárgyak állnak a gyermekek rendelkezésére. A helységeket egyrészt elektromos radiátorok, másrészt télen búbos kemence és kályha fűti (fa tüzelés). Az étkezéshez felszerelt melegítő konyha áll rendelkezésre. A mellékhelyiségek (1-1) az épületen belül találhatóak (óvodások számára is használhatóak). Az erdei iskolai foglalkozásokhoz, azok kiegészítésére számítógép, projektor és mikroszkópok állnak rendelkezésünkre. Az udvari mellékhelyiségben kézműves foglalkozásokra (korongozás, szövés, kenyérkészítés) van lehetőség. Az udvarunk tágas, közvetlenül az erdőre nyílik, ahová az épületből vezet az udvaron át a Fekete Gólya Tanösvényünk, érdekes - főként a gólya mindennapi életét bemutató - játékokkal. Az udvaron három faház található (egyenlőre nem fűthető), melyben 30 fő (pótágyazható) elhelyezésére van lehetőség.

Nevelési célok
Tizenöt éve - a magyarországi erdei iskolai programok indulása óta - foglalkozunk környezeti neveléssel. Foglalkozásaink — évről évre változatos formában — tartalmazzák a természetes környezet megismerését, főként az erdők, mezők növény- és állatvilágának bemutatását, azok kölcsönhatását, a vizes élőhelyek és a vadvilág felfedezését valamint geológiai, talajtani vizsgálatokat is. Erdei iskolán évek óta tart túrákat.  Figyelmet fordítunk az ember és természet kapcsolatára egy-két kiegészítő, hagyományőrző foglalkozás keretében. Célunk, hogy a szülők és gyermekek óvodák és iskolák, pedagógusok és szakmai szervezetek együttműködésével hozzájáruljunk egy aktív környezeti nevelési szemlélet kialakulásához Debrecenben és környékén. Egész évben várjuk az óvodásokat, iskolásokat, családokat rendhagyó óráinkra, szakköri foglalkozásainkra, egy- vagy többnapos erdei iskolai foglalkozásainkra, szünidei táborainkra, túráinkra. Legfőbb nevelési céljaink: a fenntarthatóságra nevelés, az önálló ismeretszerzésen alapuló tanulási formák gyakorlása, együttműködésre nevelés az ismeretszerzésben valamint a közös tevékenység során, tantárgyi ismeretek elmélyítése, képesség fejlesztés. Tanáraink végzettsége: biológia, pedagógia, földrajz, ökológia (egyetemi diploma, PhD).

A térség növény és állatvilága, túravonalai
A térségre jellemző egykori gyöngyvirágos (kocsányos) tölgyesek (Quercus robur) ma már csak kisebb foltokban találhatóak meg a vidéken. A hordalékkúpon keletkezett tájon ma jó illatú fenyvesek pl. vörösfenyő (Larix decidula) és erdei fenyő (Pinus sylvestris) ligetes erdőfoltok váltakoznak, a fehér akác (Robinia pseudoacacia) és fehér nyár (Populus alba) erdőterületek pedig mezei virágokkal tarkított rétekkel, tavakkal (bár visszaszorult vízzel) és nyírlápokkal tarkítottak. Üde színfolt itt tavasszal a mocsári gólyahír (Caltha palustris), később a mocsári nőszirom (Iris pseudocorus) és májusban a védett pompás kosbor (Orchis laxiflora) megjelenése. A mélyebb vízzel borított fűzligetek tipikus növénye az ugyancsak védett békaliliom (Hottonia palustris).

Számtalan túravonal található a térségben (főként az Országos Kéktúra, de piros és zöld túrajelzés is), amelyek olyan nevezetes látnivalók mellett haladnak el, mint pl. Csörsz-árok. A térség nagy természetvédelmi területei a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet, a Debreceni Nagyerdő Természetvédelmi Terület, a Hajdúbagosi Földikutya Rezervátum valamint a Bánki Arborétum és Tájház.A terület állatvilága is hasonlóan színes. Kevesen tudják, hogy a számos itt élő kétéltű és hüllő faj közül az egyik legjellemzőbb ezen a területen élő elevenszülő gyík (Lacerta vivipara). A kígyók közül gyakori a vízisikló (Natrix natrix persa) és a rézsikló (Coronella austriaca). 
A madárfajok közül a vizes élőhelyeken (bár a tavak medrében kevés víz található) még mindig megtalálhatóak a vöcsökfajok (Podiceps ruficollis, Podiceps griseigena stb.), néhány párban fészkelő vörösgém (Ardea purpurea), bölömbikák (Botourus stellaris), fattyúszerkők (Chlidonias fajok) és kócsagok (Egretta fajok). Az iskolánk névadója, a fekete gólya (Ciconia nigra) csak költés után figyelhető meg, és viszonylag kis számban errefelé. Az utóbbi időszakban a mesterséges tavakban lévő vízmennyiség visszaszorulásával és a vízszennyezés miatt 2011-14 között egyáltalán nem, 2015-ben mindössze 3 fiatal gólyát figyeltünk meg a térségben e ritka madárfajból. A nádiénekesek legjellemzőbb fajai a nádirigó (Acrocephalus arundinaceus) és a foltos nádiposzáta (Acrocephalus schoenobaenus), néhány párban költ függőcinke is (Remiz pendulinus). Az énekesmadarak közül gyakori az örvös légykapó (Ficedula albicollis), az erdei pityer (Anthus trivialis), füzikék (P. sibilatrix), a zöld küllő (Picus canus), fakopáncs fajok (Dendrocopos) vagy a fenyves cinege (Parus ater). Ragadozómadarak közül a galambász héja (Accipiter gentilis), a darázsölyv (Pernis apvorus) és a macskabagoly (Strix aluco) jelentős.
A kisemlősök közül jelentős a törpecickány (Sorex minutus) de az erdei cickány is látható (Sores araneus), a zártabb erdőket lakja a mogyorós pele (Muscardinus avellenarius). Ragadozó emlősök közül jelentős a róka (Vulpes vulpes), a borz (Meles meles), a nyest (Martes foina). Jellemző növényevő az őz (Capreolus capreolus) és a mezei nyúl(Lepus europeaus). Találkozhatunk vaddisznóval is (Sus scrofa).